29 júl 2014
Előző életek
Ma is olvasgattam a Bibliát, Máté és Márk evangéliumát. Nagyon sok hasznos példabeszéd és tanács van bennük, el is kezdtem bejelölgetni őket mini post-it cetlikkel.
Arra is rájöttem, hogy minden, mostanában felkapott vonzás törvényéről, pozitív gondolkodásról, önfejlesztés-jobbításról szóló könyv alapja a Biblia. Már több helyen hallottam és olvastam, hogy a Bibliának vannak olyan részei, amelyeket szépen csendben kivettek belőle, ezeket nagyon szeretném valahol elolvasni.
Egyébként el nem tudom képzelni, hogy Isten azt akarná, hogy ne higgyünk a reinkarnációban, vagy abban, hogy van lélek, és hogy a folyamatos szellemi és lelki fejlődés a különböző inkarnációk célja. Az úgy nagyon igazságtalan lenne, ha mindenkinek csak egy élete lenne, és mondjuk az egyik csak krőzus lenne, a másik pedig hajléktalan. De nem is csak az igazságosság miatt, hanem mert egyszerűen TUDOM, hogy létezik reinkarnáció, és leszületések során megtapasztalunk minden érzést és minden gondolatot, valamint a jó és rossz tetteink (és motivációink) következményét.
Lelkek születnek le újra és újra egymás mellé, csak mindig más felállásban. Aki egyszer az anyánk és apánk volt, az legközelebb lehet a gyermekünk, társunk vagy testvérünk. Nemet is váltunk, mert csak úgy lehet mindkét nézőpontot megérteni. Ha valaki egyszer például egy igazi hímsoviniszta volt, akkor mindenképpen lesz egyszer egy olyan nő, akit kihasználnak vagy semmire sem tartanak a férfiak, hogy a saját bőrén tapasztalja meg a másik oldalt.
A saját életemből is tudnék számtalan példát mondani, amiket felismertem az utóbbi időkben. Főleg azokkal az élethelyzetekkel kapcsolatban, amelyek fájdalmasan érintettek/érintenek. Volt olyan, hogy magamtól éreztem-tudtam, hogy ki és mi voltam előző életemben. De volt, hogy álmomban, vagy másállapotban láttam előző életeimet. Ezen felül előző életbe visszavezető utaztatáson is vettem részt, és az négyórás ülés alatt olyan életemben láttam magamat belülről, amelyre addig is sok utalást kaptam (például filmekből).
Ami nagyon érdekessé tette ezeket a helyzeteket, hogy mindig úgy láttam magamat, mintha az illető testében lennék, szóval nem úgy, mintha egy filmet néznék. Arról nem is beszélve, hogy az előző életeim szereplőinek a sorsa és személyisége nagyon sokban hasonlít a mostani önmagamra, és például sok olyan beidegződésemre, félelmemre magyarázatot ad, amelyeket ezek nélkül nem értenék.